Vlagyivosztok

	Vlagyivosztok (Владивосток)
; Vlagyivosztok címere	; Vlagyivosztok zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Tengermelléki határterület
Alapítás éve	1860
Polgármester	Konsztantyin Sesztakov
Irányítószám	690000–690999
Körzethívószám	423
Testvérvárosok	Lista Niigata; San Diego; Juneau; Tacoma; Akita; Puszan; Hakodate; Talien; Vonszan; Manta; Vlagyikavkaz; Kota Kinabalu; Incshon; Hải Phòng; Makati; Sanghaj; San Francisco; Chinvali; Jenpien; Phohang; Ho Si Minh-város; Harbin; Breszt;
	Népesség
Teljes népesség	591 628 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	1 826,61 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	331,16 km²
Időzóna	VLAT (UTC+10)
	Elhelyezkedése
	Vlagyivosztok Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 43° 06′ 54″, k. h. 131° 53′ 07″43.115000°N 131.885278°EKoordináták: é. sz. 43° 06′ 54″, k. h. 131° 53′ 07″43.115000°N 131.885278°E
	Vlagyivosztok Pozíció a Tengermelléki határterület térképén
	Vlagyivosztok weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyivosztok témájú médiaállományokat.

Vlagyivosztok (oroszul: Владивосток) a Tengermelléki határterület székhelye, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja. A város neve beszédes név, az orosz gyarmatosítás sikereire utal, jelentése urald a Keletet.

Általános információ

Vlagyivosztok jelentős kikötőváros a Nagy Péter-öböl és az Aranyszarv-öböl partján, valamint a Transzszibériai vasútvonal keleti végállomása. A város öt közigazgatási kerületre oszlik.^[2]

Lakosainak száma 591 628 fő (2024. január 1.).^[1]

Történelmi áttekintés

A mai Vlagyivosztokot is magában foglaló Usszuri-vidék 1860-ban, a Csing Birodalom és az Orosz Birodalom között megkötött pekingi egyezmény alapján került orosz fennhatóság alá. 1859-ben Kelet-Szibéria főkormányzója, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij felkereste a térséget, elnevezte az Aranyszarv-öblöt, és katonai őrhely létrehozását rendelte el. A Vlagyivosztok nevű katonai posztot 1860. július 2-án alapították meg az öböl partján.^[3]

1859-ben Kelet-Szibéria főkormányzója, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij utazott erre, ő nevezte el az öblöt (a konstantinápolyi Aranyszarv-öböl után), és ő rendelkezett egy katonai őrhely alapításáról. Ezt 1860-ban hozták létre és Vlagyivosztoknak nevezték el (a név jelentése: urald a Keletet, hasonló módon kapta nevét Vlagyikavkaz is). 1862-ben a telepet szabadkikötővé nyilvánították. 1871-ben ide helyezték át a szibériai hadiflottát, és még ebben az évben lefektették a Sanghajjal és Nagaszakival kapcsolatot teremtő tenger alatti távíróvezetéket. 1879-től rendszeres gőzhajójáratok kötik össze Odesszával és Szentpétervárral. 1880-ban nyilvánították várossá. 1893-ban nyitották meg a Vlagyivosztok vasútállomást. 1897-től vasútvonal köti össze Habarovszkkal, 1903-tól pedig Moszkvával (ekkor készült el a Transzszibériai vasútvonal). Az 1905-ös forradalom után sokáig munkásmegmozdulások színhelye, melyekben a Csendes-óceáni flotta matrózai is részt vettek.^[2]

Az oroszországi polgárháború során számos alkalommal cserélt gazdát. 1918 áprilisában az antant intervenciósai szálltak itt partra, majd 1921 májusától 1922. október 25-éig japán megszállás alatt volt. 1938 óta a Tengermelléki határterület központja.^[2]

A második világháború után stratégiai jelentősége megnőtt, hamarosan az egyik legnagyobb orosz hadikikötőt alakították itt ki, ezért 1958-1992 között a külföldiek számára zárt város volt. 1974 novemberében itt tartották a Brezsnyev–Ford csúcstalálkozót.^[4] Lakossága gyorsan növekedett, húsz év alatt megduplázódott (1956 és 1976 között 265 ezerről 521 ezerre nőtt).

Gazdaság

Vlagyivosztok a Tengermelléki határterület egyik legfontosabb gazdasági központja, a rendszerváltás óta az Oroszországba érkező távol-keleti tőke jelentős részét itt fektetik be. Gazdaságában meghatározó szerepet játszik a tengeri szállítás és kikötői tevékenység, a halászat és halfeldolgozás, valamint a hajóépítés és hajójavítás. Az 1885-ben alapított Dalzavod hajógyár egyben hajójavítással is foglalkozik, itt tartják karban az orosz Csendes-óceáni flottát. Az élelmiszeripart elsősorban a hal és egyéb tengeri állatok feldolgozása (Dalriba), a konzervipar képviseli, de hús- és malomipara szintén számottevő. Jelen van a szerszámgép-, szivattyú-, bányagép- és rádiógyártás. Kikötője főként a Japánból érkező importot (elektronikai cikkek, gépjárművek) fogadja, és nyersolajat, szenet, gabonát exportál. Az Amuri-öböl partvidéke jelentős üdülőövezet (sós tengervíz, gyógyiszap), szanatóriumok egész sorával.^[5]^[6]

Közlekedés

Vlagyivosztok a Transzszibériai vasút keleti végpontja és az orosz Távol-Kelet egyik fontos közlekedési csomópontja. A várost vasúti, közúti, tengeri és légi kapcsolatok kötik össze Oroszország más térségeivel és az ázsiai és csendes-óceáni régióval. A Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér Artyom város területén, mintegy 50 kilométerre található a városközponttól található, vasúti és autóbuszos összeköttetésben áll a várossal.^[7]

Oktatás

Vlagyivosztok az orosz Távol-Kelet egyik jelentős felsőoktatási központja. A városban működik a Távol-keleti Szövetségi Egyetem (Far Eastern Federal University, FEFU), amelynek fő campusa a Russzkij-szigeten található, valamint a Vlagyivosztoki Állami Egyetem. Mindkét intézmény alap, mester és doktori képzéseket kínál több tudományterületen. A város az orosz oceanográfia egyik központja, jelentős óceánkutatási bázissal.^[8]^[9]

Éghajlata

Vlagyivosztok éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	5,0	9,9	15,5	24,1	29,5	31,8	33,6	32,6	30,0	23,4	17,5	9,4	33,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−8,1	−4,2	2,2	9,9	14,8	17,8	21,1	23,2	19,8	12,9	3,1	−5,1	9,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−12,3	−8,4	−1,9	5,1	9,8	13,6	17,6	19,8	16,0	8,9	−0,9	−9,1	4,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−15,4	−11,6	−4,9	2,0	6,7	11,1	15,6	17,7	13,1	5,9	−3,8	−11,9	2,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−31,4	−28,9	−21,3	−8,1	−0,8	3,7	8,7	10,1	1,3	−9,7	−20,0	−28,1	−31,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	14	15	27	48	81	110	164	156	119	59	29	18	840
Havi napsütéses órák száma	178	184	216	192	199	130	122	149	197	205	168	156	2096
Forrás: Pogoda.ru.net