Szágna
| Szagna (Sagna) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Moldva |
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Neamț |
| Rang | község |
| Polgármester | Iacob Gheorghe |
| Irányítószám | 617395 |
| SIRUTA-kód | 124162 |
| Népesség | |
| Népesség | 2763 fő (2021. dec. 1.) |
| Község népessége | 3883 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 196 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 58′ 15″, k. h. 27° 00′ 29″46.970870°N 27.007982°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 15″, k. h. 27° 00′ 29″46.970870°N 27.007982°E | |
 | |
Szágna (románul: Sagna) csángó település Romániában, Neamț megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Románvásártól délkeletre, a Szeret folyó bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szágna lakói a Románvásár közelében élő úgynevezett „északi csángók” közé tartoznak, az e területen élők sokáig megőrizték anyanyelvüket és római katolikus hitüket.
A település neve 1578-ban tűnt fel először az oklevelekben Sakna, Szakna, Szágna néven, mikor Sánta Péter (Petru Șchiopul) vajda a Jászvásári Galata-ktorénak adományozta.
1770-ben Dzsidafalváról és Tamásfalváról a hadak elől ide menekült római katolikus magyarokról tett említést egy oklevél.
1851-ben itteni útja alkalmával Jernei János említette leírásában, hogy Szágna csángó magyar lakosai közül sok eloláhosodott.[2] 1902-ben Weigand leírása szerint lakói magyarul és oláhul is beszéltek.[3]
1912-ben 1450, 1992-ben 3447 lakosa volt, ebből 2675 római katolikus, 766 görögkeleti, 6 pünkösdista volt.[forrás?]
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma - 1842-ben épült Keresztelő Szent János tiszteletére. Mai templomuk 1949-ben épült, 1997-ben újjáépítették.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jerney János (1851). Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett, 1844 és 1845, I. kötet. Hozzáférés: 2010. április 25.
- Lükő Gábor (1936). "A moldvai csángók I: A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal". Néprajzi Füzetek. 3.
- Weigand, Gustav (1902). "Fremde Elemente in der Moldau [Idegen elemek Moldvában]". Neuter Jahresbericht des Instituts für Rumänische Sprache zu Leipzig (német nyelven): 138–236.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune". INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. Hozzáférés: 2023. április 5.
- ↑ Jerney, i. m. 212. o.
- ↑ Weigand, i. m.
Neamț megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||