Svédország csatlakozása az euróövezethez

EU tagállamok (a különleges és függő területek nélkül)

  21 eurót használó ország (eurózóna)

  1 ERM II-tag, opt-out opcióval (Dánia)

  5 nem ERM II-tag, szerződésben kötelezve az euró bevezetésére a konvergenciakritériumok teljesítésekor (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország)

Európai Unión kívüli államok

  Eurót monetáris szerződéssel használók (Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán)

  Eurót egyoldalúan használók (Koszovó és Montenegró)

Svédország jelenleg nem az eurót használja pénznemként, és a közeljövőben nem tervezi a svéd korona lecserélését. Svédország 1994-es csatlakozási szerződése értelmében az országra a Maastrichti szerződés rendelkezései vonatkoznak, amelyek arra köteleznek minden tagállamot, hogy csatlakozzon az euróövezethez, amint teljesíti a szükséges feltételeket. Svédország álláspontja szerint az euró bevezetésének feltétele az Európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II) való legalább kétéves részvétel, amely önkéntes alapon történik, és úgy döntött, hogy a népszavazáson való nyilvános jóváhagyásig kívül marad, ezzel szándékosan elkerülve a bevezetési követelmények teljesítését.

Svéd euróérmék

A lehetséges svéd euróérmékhez még nincsenek tervek. A médiában arról számoltak be, hogy amikor Svédország 2001-ben megváltoztatta az 1 koronás érme mintázatát, az az euró bevezetésére való felkészülés részeként történt. Ekkor vezették be a király újabb portréját. A 10-koronás érmén már korábban is hasonló portré volt látható. Ez valójában a Riksbanknak a svéd euróbevezetésről szóló helyzetjelentéséből származik, amelyben az áll, hogy az érmeátállásra szánt időt le lehetne rövidíteni azzal, ha a 2001-ben az 1- és 10-koronás érmékre bevezetett XVI. Károly Gusztáv király portréját használnák a svéd 1- és 2-eurós érmék nemzeti oldalán.

A svéd törvények szerint kizárólag a nemzeti bank bocsáthat ki törvényes fizetőeszközként szolgáló érméket. Néhány magán gyűjteményi pénzverde svéd euróérméket gyártott, azt állítva, hogy azok a Riksbank által készített próbaérmék másolatai.

Tagság az Európai Központi Bank bankuniójában

Mivel 2017-ben emelkedtek a svéd bankok számára a bankcsődök elleni védelmet szolgáló szanálási alap díjai,, ami azt eredményezte, hogy Svédország és az egész skandináv régió legnagyobb bankja, a Nordea székhelyét Stockholmból a finn fővárosba, Helsinkibe költöztették, amely az euróövezetben, és így az Európai Központi Bank bankuniójában is található, azóta vita folyik arról, hogy Svédország csatlakozzon-e a bankunióhoz. A Nordea igazgatótanácsának elnöke, Björn Wahlroos kijelentette, hogy a bank „egyenrangúvá kíván válni európai társaival”, indokolva ezzel a stockholmi székhely Helsinki-be költöztetését.

A bankunióhoz való csatlakozás fő célja a svéd bankok védelme a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” jelenség ellen. Per Bolund svéd pénzügyi piaci miniszter kijelentette, hogy az ország tanulmányt készít a csatlakozásról, amelynek befejezését 2019-re tervezték. A kritikusok azzal érvelnek, hogy Svédországnak hátrányt jelent a bankunióhoz való csatlakozás, mivel az országnak nincs szavazati joga, mivel nem tagja az euróövezetnek. Magdalena Andersson, Svédország volt pénzügyminisztere és volt miniszterelnöke kijelentette: „Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a döntéshozatal kissé problémás lehet az euróövezeten kívüli országok számára.”

További információk

• Central bank
• Central bank (svédül)
• Index.hu: Újabb országban lengették be az euró bevezetését, ez Magyarország számára is üzenet lehet (2026-02-16)
• Trump-hatás az északi fronton: Svédország újra számol az euróval (2026-02-21)