Seget
| Seget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Vinko Zulim |
| Irányítószám | 21 218 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4511 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 77,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 31′ 00″, k. h. 16° 13′ 59″43.516700°N 16.233300°EKoordináták: é. sz. 43° 31′ 00″, k. h. 16° 13′ 59″43.516700°N 16.233300°E | |
| Seget weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Seget témájú médiaállományokat. | |
Seget (olaszul: Seghetto) község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Split központjától légvonalban 17, közúton 30 km-re nyugatra, Trogir központjától 2 km-re nyugatra, Dalmácia középső részén fekszik. Lényegében Trogir nyugati elővárosának számít.
A község települései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közigazgatásilag Bristivica, Ljubitovica, Prapatnica, Seget Donji, Seget Gornji és Seget Vranjica települések tartoznak hozzá. A község központja Seget Donjin található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Seget területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja a két, Héraklésznek szentelt áldozati kő, mely a Sv. Ilije-hegy alatti kőbányában találtak.[2] Itt már az ókorban is bányásztak követ. A környező mezőkön a középkorban több kis templom állt, melyek közül a legrégebbiek a kora középkori Szent Dániel templom romjai. Segetet 1564. január 13-án alapította a velencei Agostino Bembo trogiri kapitány, egyúttal engedélyezte Giacopo Rotondo trogiri városi kincstárnoknak, hogy itt várat építsen abból a célból, hogy háborús veszély esetén menedéket nyújtson neki és jobbágyainak.[2] Seget ezzel része lett a Trogirt övező 16. századi erődrendszernek. A 16. és 17. században török támadás és a velencei hatóságok rendelkezése alkalmával a környező falvak népe a várjobbágyokkal együtt betelepültek a várba. 1570-ben háromszáz, a török által megszállt poljicai területről menekült család érkezett Janko Marjanović vezetésével, melyet részben a spliti, részben a trogiri területre telepítettek le. Ekkor poljicaiak telepedtek meg Segeten is.[2] A kandiai háború után 1699-ben a török kézen maradt területekről újra tömegesen érkeztek a velenceiek által ellenőrzött, újonnan visszafoglalt területekre. Ezután Trogir fennhatósága már a mai Seget Gornji területére is kiterjedt. 1711-ben összeírták a trogiri terület földterületeit és állatállományát. Ez alkalommal Segeten 52 család élt 343 fővel. Az állatállományból a segetiek 29 lóval, 106 ökörrel, 158 tehénnel, 58 borjúval és 3249 darab baromfival rendelkeztek, mely jól mutatja, hogy főként az állattenyésztésből éltek. 1743-ban a segeti közösség 90 családot és 649 személyt számlált. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A községnek 1857-ben 2178, 1910-ben 3533 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A község lakossága 2011-ben 4854 fő volt, akik mezőgazdaságból, turizmusból, halászatból és hajóépítésből élnek.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 2.178 | 2.300 | 2.280 | 2.721 | 3.063 | 3.533 | 3.848 | 4.481 | 4.479 | 4.695 | 4.913 | 4.515 | 4.241 | 4.627 | 4.904 | 4.854 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A barokk Rózsafüzér királynője templomot 1758-ban a korábbi és kisebb azonos titulusú templom alapjain építették, melyet valószínűleg ekkor bontottak le. A templomban őriznek egy festett 14. századi gótikus keresztet és egy fából faragott triptichont, melyek a gótikus festőművész Magister Blasius (Blaž Jurjev Trogiranin) munkái.[2]
- A segeti mezőn található a gazdag trogiri Statilić család 1516-ban a török veszély ellen épített reneszánsz tornya.
- Gornji Segeten a középkori Szent Vid templom körül számos régi sírkő található.
- Seget környékén több kis templomocska található, melyek közül a legrégebbiek a kora középkori Szent Dániel templom romjai.
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A lakosság fő bevételi forrását a turizmus adja. Seget büszke változatos gasztronómiai kínálatára. Számos kisebb-nagyobb étterem és vendéglő nyújt széles választékot. A település kiváló kiindulási pont a gyalogtúrázóknak, kerékpározóknak, hegymászóknak is. Rendezett sétányok vezetnek Trogir felé, part menti bárokkal és éttermekkel. A Seget fölötti Szent Illés templomocskához gyógytúra ösvény vezet. Seget Donji egész parti részén rendezett kavicsos strandok sorakoznak kiszolgáló létesítményekkel. Szépen kiépített sétány vezet a Medena szállodakomplexumhoz, ahol számos sportolási lehetőség adódik. A község területén több kis üzlet található, elfogadható élelmiszer kínálattal. Seget Donji központjában orvosi rendelő, fogászat és gyógyszertár is található. Szintén igénybe vehetők postai és banki szolgáltatások. Minden félórában hajójárat indul a szomszédos Trogriba, de gyakoriak a buszjáratok is.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 4 Opcinaseget.hr:Općina Seget(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 7.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Seget község hivatalos oldala (horvátul)
- Seget turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
