Sötétség
A sötétség a fény teljes ellentéte. A fogalom alatt általában a világítás hiányát, vagy a látható fény hiányát értjük.
Az emberi szem nem tudja megkülönböztetni a színeket sem nagyon magas, sem alacsony fényviszonyok idején.[1]
Tudományos értelemben a sötétség észlelése különbözik a fény puszta hiányától, mivel az utóképnek (angolul afterimage) érzékelésre gyakorolt hatása van. Az észlelés során a szem aktív, és a retina stimulálatlan része kiegészítő utóképet produkál.[2]
A fizikában egy tárgy akkor sötét, amikor elnyeli a fotonokat, ezáltal halványabbnak tűnik. Például a matt fekete festék nem tükröz vissza sok látható fényt, míg a fehér festék sok fényt tükröz vissza, így fényesnek tűnik.[3]
A sötétség gyakori eleme a művészeteknek is: több festmény, zenemű és irodalmi mű témája a sötétség.
Az irodalomban a sötétség a gonosz szimbóluma, de azt is jelképezi, hogy egy történet súlyos vagy nyomasztó.
William Shakespeare Lear királyt a "sötétség hercegének" nevezte, a Szentivánéji álom című művében pedig szájat adott a sötétségnek, amivel fel tudja falni a szerelmet.[4] A Canterbury mesék írója, Geoffrey Chaucer azt írta, hogy a "lovagoknak el kell űzniük a sötétséget".[5] Az Isteni színjátékban Dante "puszta sötétségként" írta le a poklot.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Wundt, W. (1907). "Part 6. Pure sensations". Outlines of Psychology.
- ↑ Horner, David T. (2000). Demonstrations of Color Perception and the Importance of Contours, Handbook for Teaching Introductory Psychology. Vol. 2. Texas: Psychology Press. 217. o. ISBN 9780805836547.
Afterimages are the complementary hue of the adapting stimulus and trichromatic theory fails to account for this fact
[halott link] - ↑ Mantese, Lucymarie (2000. március). "Photon-Driven Localization: How Materials Really Absorb Light". American Physical Society, Annual March Meeting. American Physical Society: E2.001. Bibcode:2000APS..MAR.E2001M.
- ↑ Shakespeare, William. "The Complete Works". The Tech, MIT. 2012. szeptember 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 15.
- ↑ Chaucer, Geoffrey. The Canterbury Tales, and Other Poems. The Second Nun's Tale.
- ↑ Alighieri, Dante; Francis, Henry, translator. The Divine Comedy.
{{cite book}}:|first2=has generic name (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
