Sárada írás
| Sárada | |
 | |
| A sárada szó sárada írással | |
| Típus | abugida (bráhmi írásrendszer) |
| Nyelvek | kasmíri, szanszkrit |
| Időszak | 1500- |
| Felmenő írásrendszerek | egyiptomi ókánaánita föníciai arámi bráhmi gupta sárada írás |
| Rokon írásrendszerek | sziddham, tibeti, kalinga, bhaiksuki |
| Leszármazott írásrendszerek | takri, landa |
| Unicode-tartomány | U+11180–U+111DF |
| ISO 15924 | Shrd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárada témájú médiaállományokat. | |
A sárada írás a bráhmi írások családjába tartozó abugida írásrendszer. Az írás a 8. és 12. század között volt elterjedt az indiai szubkontinens északnyugati részein (Kasmírban és a szomszédos területeken), a szanszkrit és a kasmíri nyelv írásához.[1][2][3] Eredetileg elterjedtebb volt, használata később Kasmírra korlátozódott, és ma már ritkán használják, kivéve a kasmíri pandit közösségben vallási célokra. Kasmír őshonos írása, Szaraszvati istennőről kapta a nevét, aki a tanulás istennője és a Sárada pítha templom fő istensége. A jelenleg ismert legrégebbi dél-ázsiai matematikai kézirat, a bakhsáli kézirat ezzel az írásrendszerrel íródott.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bakhsáli kézirat a sárada írás egy korai változatával készült. Afganisztánban és az indiai Himácsal régióban is használták. Afganisztánban felfedeztek egy, a 6–8. század között készült szobrot, amely Ganésa istent ábrázolja. Az alkotáson proto-sárada felirat szerepel, amely Khingala királyt említi.[4] A történelmi Markula Dévi templomban Mahisamardini istennőnek van egy sárada felirata Kr. u. 1569-ből.[5]
A 10. századtól kezdve regionális különbségek kezdtek megjelenni a Pandzsábban, a hegyvidéki államokban (részben Himácsal Pradesben) és Kasmírban használt sárada írás között.[6] Az írás használata végül szertartási célokra korlátozódott Kasmírban, mivel egyre kevésbé volt alkalmas a kasmíri nyelv írására. Az utolsó ismert felirat 1204-ből származik, a 13. század eleje mérföldkövet jelent a sárada írás fejlődésében.[6] A pandzsábban használt változat ettől a szakasztól kezdve a 14. századig tovább fejlődött; ebben az időszakban kezd megjelenni a gurmukhihoz és más landa írásokhoz hasonlító formákban. A 15. századra a sárada írás olyan jelentősen fejlődött, hogy az epigráfusok ekkor már külön névvel, Deváesza néven jelölik az írást.[6]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 6–8. század között készített márvány Ganésa szobor, amelyet az afganisztáni Gardezben találtak, jelenleg a kabuli Dargah Pir Rattan Nath-ban található.
Az írásrendszer eredeti elterjedési területe, a jelenlegi államhatárokkal.
Az aum jelképe sárada írással
Mássalhangzók.
Magánhangzók.
Sárada írással írt kézirat.
Kasmíri miniatúra festmény Brahma, Visnu, Siva (Mahádéva) és más indiai istenségek ábrázolásával és az aum jelével.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Selin, Helaine (2008). Encyclopaedia of the History of Science, Technology, and Medicine in Non-Western Cultures (angol nyelven). Springer Science & Business Media. Bakhshali Manuscript entry. o. Bibcode:2008ehst.book.....S. ISBN 9781402045592.
- ↑ Singh, Upinder (2008). A History of Ancient and Early Medieval India: From the Stone Age to the 12th Century (angol nyelven). Pearson Education India. 43. o. ISBN 9788131711200.
- ↑ Sir George Grierson. (1916). "On the Sharada Alphabet". Journal of the Royal Asiatic Society, 17.
- ↑ From Persepolis to the Punjab: Exploring Ancient Iran, Afghanistan and Pakistan, Elizabeth Errington, Vesta Sarkhosh Curtis, British Museum Press, 2007 p. 96
- ↑ Observations on the Architecture and on a Carved Wooden Door of the Temple of Mirkulā Devī at Udaipur, Himachal Pradesh, Francesco Noci, East and West, Vol. 44, No. 1 (March 1994), pp. 99-114
- 1 2 3 Pandey, Anshuman (2009. március 25.). "N3545: Proposal to Encode the Sharada Script in ISO/IEC 10646" (PDF). Working Group Document, ISO/IEC JTC1/SC2/WG2.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sharada script című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.