Protiszták
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: neoproterozoikum–holocén | ||||||
 | ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Szinonimák | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Protiszták témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Protiszták témájú kategóriát.
| ||||||
A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat a modern rendszertanok a Diaphoretickes, az Amorphea és az Excavata csoportok valamelyikébe vagy ismeretlen helyzetű taxonokba helyezik.
Ősi protisztáktól származnak a mai állatok, növények és gombák is.
Elnevezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A görög protiszton szó jelentése „az összes közt az első”. A Protista nevet e máshová besorolhatatlan élőlényekre először 1866-ban Ernst Haeckel alkalmazta.
A régi (vagy régies) magyar tankönyvek gyakran véglények néven említik őket. Sok tankönyvben egyszerű eukarióták néven szerepelnek.
Struktúra és funkció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egy vagy több eukarióta sejtből épülnek fel. Legtöbb fajuk egysejtű, szabad szemmel nem látható, de közéjük soroltak néhány hatalmas testhosszúságú (több száz méteres) barnamoszatot is, amelyek a leghosszabb testű élőlények közé tartoznak a Földön.
Soksejtű képviselőik sejttársulásos vagy telepes jellegűek, különböző funkciókra specializált különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak, de a barnamoszatok kivételével soha nincsenek szöveteik.
Zöld színtesttel bíró, fotoszintézist folytató autotróf csoportjaik az algák, más néven moszatok, a baktériumok közé tartozó cianobaktériumok kivételével.
Heterotróf csoportjaik hagyományos neve állati egysejtűek vagy állati véglények (Protozoa). Ezek élő vagy elhalt szerves anyagot fogyasztanak, lehetnek szimbionták, paraziták, szaprofiták stb.
Rendszerezés változása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Linnaeus 1735 2 ország |
Haeckel 1866 3 ország[1] |
Chatton 1937 2 birodalom[2] |
Copeland 1956 4 ország[3] |
Whittaker 1969 5 ország[4] |
Woese et al. 1977 6 ország[5] |
Woese et al. 1990 3 domén[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| - | Protista | Prokaryota | Monera | Monera | Eubacteria | Bacteria |
| Archaebacteria | Archaea | |||||
| Eukaryota | Protista | Protista | Protista | Eukarya | ||
| Vegetabilia | Plantae | Plantae | Fungi | Fungi | ||
| Plantae | Plantae | |||||
| Animalia | Animalia | Animalia | Animalia | Animalia |
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Cavalier-Smith T, Chao EEY 2003. Phylogeny and classification of phylum Cercozoa (Protozoa). Protist, 154, 341–358.
- Marguilis L, Corliss JO, Melkonian M, Chapman DJ (szerk) 1990. Handbook of Protoctista. Jones and Bartlett, Boston.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ E. Haeckel (1866). Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin.
- ↑ E. Chatton (1937). Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy.
- ↑ H. F. Copeland (1956). The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books.
- ↑ R. H. Whittaker (1969). "New concepts of kingdoms of organisms". Science. 163: 150–160.
- ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). "An ancient divergence among the bacteria". Journal of Molecular Evolution. 9: 305–311.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). "Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya". Proc Natl Acad Sci U S A. 87 (12): 4576–9. doi:10.1073/pnas.87.12.4576. PMC 54159. PMID 2112744.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
