Ugrás a tartalomhoz

Maroš Šefčovič

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maroš Šefčovič
Maroš Šefčovič
Maroš Šefčovič
Született1966. július 24. (60 éves)[1][2]
Pozsony
Állampolgárságaszlovák
Foglalkozása
Tisztsége
  • Permanent Representative of Slovakia to the European Union (2004–2009)
  • oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságért felelős biztos (2009. október 1. – 2010. február 9.)
  • intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztos (2010. február 9. – 2014. november 1.)
  • egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos (2012. október 16. – 2012. november 28.)
  • energiapolitikáért felelős biztos (2014. november 1. – 2019. november 30.)
  • European Commissioner for Digital Single Market (2019. július 3. – 2019. november 30.)
  • az Európai Bizottság alelnöke (2019. december 1. – )
  • intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztos (2019. december 1. – )
  • európai zöld megállapodásért felelős biztos (2023. augusztus 22. – 2023. október 9.)
  • kereskedelmi biztos (2024. december 1. – )
Iskolái
Kitüntetései
  • Bölcs Jaroszlav herceg 2. osztályú rendje
  • Gratitude Medal (Grassalkovich-kastély (Pozsony), 2024. április 30., Zuzana Čaputová, Szlovákia elnöke)[3][4]
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (2025)[5]

A Wikimédia Commons tartalmaz Maroš Šefčovič témájú médiaállományokat.

Maroš Šefčovič (Pozsony, 1966. július 24.[1][2] –) szlovák diplomata és politikus. 2009 decemberétől az Európai Bizottság oktatási, ifjúsági és kulturális biztosa majd Kereskedelem és gazdasági biztosa.

A Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult 1984-től 1985-ig, majd a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) (MGIMO) folytatta tanulmányait, ahol 1990-ben végzett. Még abban az évben jogi doktor lett a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1996–2000 között a Comenius Egyetemen PhD-képzésen vett részt, kutatási területe az európai jog volt.

1990-ben Csehszlovákia külügyminisztériumában kezdett dolgozni a külügyminiszter-helyettes mellett. 1991-től 1992-ig Csehszlovákia zimbabwei nagykövetségén volt külszolgálaton konzuli, majd III. osztályú titkári rangban, majd 1992-től 1995-ig már az önálló Szlovákia kanadai nagykövetségének első beosztottja volt II. o. titkári rangban.

1995-ben tért vissza Szlovákiába, ahol három évig a szlovák külügyminisztérium EU és NATO Főosztályán dolgozott, többek között a főosztály helyettes vezetője is volt. 1998–1999 között Szlovákia állandó EU-képviseletén teljesített külszolgálatot, mialatt a misszió helyettei vezetője is volt.

1999 és 2002 között Szlovákia izraeli nagyköveteként szolgált. 2002-es hazatérését követően két évig a szlovák külügyminisztérium általános igazgatója volt.

2004-ben lett Szlovákia állandó EU-képviselője, 2009. december 1-jétől pedig az első Barroso-bizottságban ő lett az oktatási, ifjúsági és kulturális ügyekért felelős biztos, Ján Figeľt váltotta ezen a poszton. A második Barroso-bizottságban Szlovákia képviselőjeként az adminisztratív és az intézményközi ügyeket felügyelő bizottsági elnökhelyettesi posztra jelölték.[6]

2019-ben sikeresen közvetített Oroszország és Ukrajna között a gázszállítás kérdésében, ami egy új tranzitmegállapodás megkötéséhez vezetett.[7]

2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „cselekvők” kategória 8. helyére tette. Az Európai Bizottságben töltött negyedik ciklusát az intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnökként kezdte, de Michel Barnier Brexit-főtárgyaló távozását követően az Egyesült Királysággal való kapcsolatok kialakításával is megbízták, amelyeket elődjénél kompromisszumkészebb hangnemben kezdett meg. Emellett a Svájccal hét éve húzódó kereskedelmi vitákra is megoldást kellene találnia.[7]

Šefčovič nős, három gyermeke van.

  1. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. 1 2 "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. ↑ "news.refresher.sk/159054-ZOZNAM-Prezidentka-Caputova-udelila-dakovne-medaily-osobnostiam-ktore-sa-zasluzili-o-vstup-Slovenska-do-EU".
  4. ↑ "Prezidentka udelila ďakovné medaily pri príležitosti výročia vstupu Slovenska do EÚ a NATO" (szlovák nyelven). 2024. április 30. Hozzáférés: 2024. május 9.
  5. ↑ BOE-A-2026-8057
  6. ↑ Barroso elnök bemutatja új csapatát, RAPID press Releases, Europe, 2009. november 27.
  7. 1 2 "Politico 28 – The class of 2022" (angol nyelven). Politico Europe(wd). 2021. Hozzáférés: 2021. december 17.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]