Földfémek
A földfémek (más néven bórcsoport) a periódusos rendszer III. A főcsoportjának elemei. Közéjük tartozik a bór (B), alumínium (Al), gallium (Ga), indium (In), tallium (Tl) és nihónium (Nh). Közös jellemzőjük, hogy a külső elektronhéjukon három elektron van.[1] Bár a periódusos rendszer p-mezőjében helyezkedik el, a csoportra jellemző az oktettszabály megsértése, főképp a bór és az alumínium esetében. Ezek az elemek a vegyértékhéjukon 8 helyett 6 elektronnal is elérhetik az ideális energiaállapotot. A földfémek – a bór kivételével – puhák, reakcióképesek, jól vezetik az áramot és a hőt szobahőmérsékleten.
A bór kivételével, ami félfém, mind fémek. A bór ritkán fordul elő a természetben. Az alumínium a harmadik leggyakoribb elem a földkéregben, a földkéreg 8,3%-a alumínium.[2] Az indium a földkéregben a 61. leggyakoribb elem. A gallium ritkán található meg a földben. A tallium szintén. A nihónium nem fordul elő a természetben, mivel radioaktív.
A bór nyomelemként az emberi és a növényi szervezetekben is megtalálható. Ha a növények nem jutnak elég bórhoz, akkor a száraik vékonyabbak, a leveleik kisebbek lesznek. Túl sok bór viszont akadályozza a növekedésüket. Az alumíniumnak nincs biológiai szerepe, és jelentősebb mérgező hatása sincs. Az indium és a gallium serkentő hatással is lehet az anyagcserére. A tallium erősen mérgező vegyület, gátolja számos fontos enzim működését, növényvédőszerként használják.[3]
Elektronszerkezetük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mint az összes elemnél, a földfémeknél is elsősorban a külső elektronhéj határozza meg a kémiai tulajdonságaikat. Elektronszerkezetük a következő:
| Rendszám | Elem | Elektronok héjanként |
|---|---|---|
| 5 | bór | 2, 3 |
| 13 | alumínium | 2, 8, 3 |
| 31 | gallium | 2, 8, 18, 3 |
| 49 | indium | 2, 8, 18, 18, 3 |
| 81 | tallium | 2, 8, 18, 32, 18, 3 |
| 113 | nihónium | 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3 |
A bór a többi földfémtől eltérően vegyületeiben kovalens kötéssel kapcsolódik a többi atomhoz, kationjának polarizáló hatása miatt. Továbbá keménysége és törésmutatója is eltér a többi földfémétől. Sok hidridje ismert, amelyeket boránoknak is hívnak.[4] A bór elektromos és hőszigetelő tulajdonságokat mutat szobahőmérsékleten, de jó vezetővé válik magas hőmérsékleten.[5]
Hidrogénvegyületeik
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bórnak sok hidrogénvegyülete ismert, pl. B2H6 és B10H14. Az alumíniumnak és a galliumnak kevesebb hidridje ismert. Az indium nem képez hidrideket, csak komplexeket, ilyen például a H3InP(Cy)3 foszfin komplex.[6] A talliumnak nem ismert stabil hidridje.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kotz, John C.; Treichel, Paul and Townsend, John Raymond (2009). Chemistry and chemical reactivity. Vol. 2. Belmont, Ca, USA: Thomson Books. 351. o. ISBN 0-495-38712-6.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Soviet Aluminium from Clay". The New Scientist. 8 (191). One Shilling Weekly: 89. 1960.[halott link]
- ↑ Dobbs, Michael (2009). Clinical neurotoxicology: syndromes, substances, environments. Philadelphia, Pa: Saunders. 276–278. o. ISBN 978-0-323-05260-3.
- ↑ Raghavan, P. S. (1998). Concepts And Problems In Inorganic Chemistry. New Delhi, India: Discovery Publishing House. 43. o. ISBN 81-7141-418-4.
- ↑ Anthony John Downs (1993). Chemistry of aluminium, gallium, indium, and thallium. Chapman and Hall Inc. ISBN 978-0-7514-0103-5.
- ↑ Cole, M. L.; Hibbs, D. E.; Jones, C.; Smithies, N. A. (2000). "Phosphine and phosphido indium hydride complexes and their use in inorganic synthesis". Journal of the Chemical Society, Dalton Transactions (4): 545. doi:10.1039/A908418E.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Boron group című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
