Székely ellenállás a kommunisták árnyékában
Főcze János történész könyvében egy székelyföldi falu társadalmának átalakulását elemzi.
Kult
Főleg könyv és film, ajánlók és kritikák.
2026. október 9. 7
A háborúk a civilizáció káros melléktermékei
Egy régész, egy történész és egy evolúcióbiológus közös könyvben igyekszik megfejteni, hogy miért háborúzik az emberiség, hisz a béke sokkal jobb lenne mindenkinek.
Politikai keselyűk és csendes balekok diplomatajátszmái a két világháború között
Ungváry Krisztián legújabb kötete kémregényként is olvasható: a két világháború közötti politikai és diplomáciai játszmákról szól.
Hogyan élhetjük túl a modern civilizáció evolúciós csapdahelyzeteit?
Bereczkei Tamás könyve nem csak a modern világ okozta problémákat sorolja fel, hanem azt is boncolgatja, hogy mi lehet a megoldás.
A propaganda és az emberi hiszékenység – a halálgyárak híre Magyarországon
Kunt Gergely kötete a korabeli rádióadásokat vizsgálva azt kutatta, hogy azokból mit tudhattak meg az emberek a koncentrációs táborokról.
A szabadság útja a régieken át – filozófiatörténet regényesen
Ludassy Mária professor emerita, a felvilágosodás korát kutató legnagyobb hatású magyar filozófus kötete érdekes és elgondolkodtató olvasmány.
A politikusok már 100 éve is a nemzethalállal riogatva buzdították szülésre a nőket
Koloh Gábor történész könyve szerint a magyar nemzet elfogyásától való rettegés a Horthy-korszakban is komoly politikai viták témája volt.
A foci alulnézetből – amikor még a melósok rúgták a labdát
Kiss László történész-szociológus Barnamezős futball című kötete bemutatja a magyar foci kialakulását a kezdetektől a rendszerváltásig.
A születéskor leosztott lapoknak hatalmas szerepe van a magyar társadalomban
Huszár Ákos kötetének lényegi mondanivalója, hogy a mai magyar társadalom úgy be van állva, mint Józsi bácsi a tizedik feles után.
A horgászat a halaknak és a környezetnek is rossz Szendőfi Balázs szerint
Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató kötete bemutatja, hogyan váltak a rendszer martalékává az élővizek, a halak és az egész ökoszisztéma.
Harc a nyelvért és az otthonérzetért – Agota Kristof, írónő a száműzetésben
Mit tehet az a magyar emigráns, aki külföldön, az adott ország nyelvén ír? Hová fogják őt számítani? Egy tanulmánykötet keresi a válaszokat.
