Több mint harminc millió ember járult az urnákhoz a délkelet-ázsiai Thaiföldön vasárnap, ahol a 2014-es katonai puccs óta először tartottak parlamenti választást. A Választási Bizottság még aznap közölte: a végrehajtói hatalmat is gyakorló hadsereg által támogatott Falang Pracsarat párt kapta a legtöbb voksot: közel 7 millió 600 ezer szavazatot, mintegy fél millióval többet, mint az ellenzéki Pheu Thai párt. Az exitpoll eredmények szerint azonban éppen fordítva, az ellenzéki párt kapta a legtöbb voksot.

A Választási Bizottság végül hétfőn közzétette az egyéni választókerületek előzetes eredményeit: eszerint az 500 fős alsóház legtöbb mandátumát, 137 parlamenti széket az ellenzéki párt nyerte el, a miniszterelnök militarista pártja csupán 97 helyet szerzett.

Nemzetközi megfigyelők azonban figyelmeztettek: jelentős visszaélések övezték a választásokat. Az Ázsiai Hálózat a Szabad Választásokért szakértői szerint a hatóságok jelentős hibákat követtek el, ami ahhoz vezetett, hogy pontatlan eredményeket közöltek a választás éjszakáján. A Választási Bizottság elismerte, hogy „emberi hibákat” vétett, ezért hétfőn bejelentette: májusra halasztja a hivatalos eredmény közlését.

Thaiföld egykori miniszterelnöke, a 2006 óta számüzetésben élő Thakszin Sinavatra hétfőn a BBC képernyőin kijelentette: választási csalás történt.

„Számos szabálytalanság történt. Aggasztó látni, hogy országunk és választási rendszere ennyiere visszafejlődött”

- mondta a volt thai kormányfő.

Elemzők figyelmeztetnek: a volt miniszterelnök pártja, a 2014-ben megbuktatott Pheu Thai bár ismét a parlament legerősebb pártja lehet, a kormányalakításra gyakorlatilag nincs számottevő esélye. Egy 2017-es alkotmánymódosítás következtében ugyanis a miniszterelnök személyéről az 500 fős alsóház és a 250 fős felsőház közösen dönt: a szenátus összes tagját, mindazonáltal, a katonai vezetés nevezi ki. Az ellenzéki pártnak így az előzetes adatokban jelzett 137 mandátum több mint két és félszeresére lenne szüksége ahhoz, hogy többséget szerezzen és kormányt alakíthasson.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a jelenlegi miniszterelnök marad hatalmon, de kormányzását megnehezíti majd az ellenzéki többségű alsóház,

amely könnyen meglehet, hogy a hatalom további összpontosítását fogja kiváltani a katonai vezetésből.

2008-ban mélyült el, és azóta kitart a belpolitikai válság Thaiföldön: a gazdasági világválságot követő években mindennapossá váló utcai zavargások és tömegtüntetések gyakorlatilag kormányozhatatlanná tették az országot. A 2014-es előrehozott választást végül soha nem tartották meg, mivel május 22-én a hadsereg átvette a kormányzat feletti irányítást. Ekkor ült a miniszterelnök székébe a puccsot levezénylő és máig kormányzó Prajuth Csan-Ocsa, aki várhatóan idén májusban újra kormányt alakít.